A Spirulina alga mire jó?

Spirulina alga mire jó

1. A Spirulina alga mire jó?

Gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy a Spirulina alga mire jó, miért érdemes foglalkozni vele. Ezen tudományos ismeretterjesztő blogbejegyzésem célja az, hogy a Spirulina algáról (Spirulina platensis) fontos alapadatokat adjak közre. Ezen kívül segítsek a természetes gyógymódok iránt érdeklődőknek abban, hogy megérthessék, mit várhatnak és mit nem várhatnak el a Spirulinától. Ettől az igen gazdag hatóanyag tartalmú, szélsőséges körülmények közt is megtermő, az éhezés és az elhízás visszaszorításában is fontos szerep betöltésére alkalmas tengeri szervezettől. Nem véletlen, hogy napjainkban a Spirulina szedése is egyre elterjedtebb.

2. Biológiai ismertetés

Leírás és előfordulás: prokarióta, egysejtű kékmoszat vagy kék-baktérium. Mintegy 5–10-szer nagyobbak a baktériumoknál, de azokhoz hasonlóan osztódással szaporodnak, többé-kevésbé laza kapcsolatú csoportokban (telepekben) élnek. Az ide tartozó Spirulina nemzetségre jellemző, hogy a sejtek nem elágazó sejtfonalakat képeznek, laza csoportba tömörülve vízben élnek. A fonalakban a sejtek egyformák, legfeljebb a csúcsi sejt mutat eltérő alaki sajátságokat a nemzetségen belül. A fonalak mindig szabályosan csavarodottak. A sejtek közötti harántfalak általában nem látszanak. A fotoszintézist a kékmoszatokban a fikobiliszómákban (sajátos sejtszervecske) található klorofill-A mellett, a kékes színt adó fehérjekomplex, a C-fikocianin (= fikocianin C) végzi. A Spirulina platensis rendszerint 5–7 csavarulatból álló fonalakat képez. Egyike a legismertebb termesztett tengeri algáknak.

3. A Spirulina előfordulása

Fontosabb természetes előfordulási helyei a trópusi és szubtrópusi, magas karbonát-tartalmú, viszonylag lúgos kémhatású vizekben találhatók. Elsősorban Afrikában, Ázsiában, valamint Közép- és Dél-Amerikában.
Érdemes megjegyezni, hogy a nagyobb termetű tengeri szervezeteket (zöld-, barna- és vörösmoszatokat) az emberiség több ezer éve hasznosítja. Főleg trágyázásra, táplálkozásra, gyógyászati célra, ma is, továbbá jelenleg kozmetikumok előállítására is. A múlt századtól kezdve pedig a kisebb méretű tengeri szervezetek termeszthetősége és hasznosítása iránt egyre jobban fokozódik az érdeklődés.

Az 1960-as évek közepén például egy szaharai expedíció során belga kutatók jegyezték fel, hogy a dél-szaharai bennszülöttek a Csád-tóból gyűjtött Spirulina algát napon megszárítják. Majd ezt követően levesnek, főzeléknek vagy kalácsnak elkészítve fogyasztják. Neked lényegesen könnyebb dolgod van, hiszen szedheted egyszerűen tabletta formában. Ez egyike annak a sok példának, hogy a Spirulina alga mire jó. Ezek arra ösztönözték a kutatókat, hogy behatóan vizsgálják a tengerekben található kisebb méretű élő szervezeteket.

4. Miért érdemes a Spirulinát termeszteni?

Az algákat ma ipari méretekben, tápsókkal kellően ellátott medencékben termesztik. Az algák adott területre vetített biomassza-, szárazanyag- és fehérje, valamint hatóanyag hozam tekintetében messze felülmúlják a magasabb rendű élelmiszer-, takarmány- és gyógynövények hasonló paramétereit. Az algák a magasabb rendű növényekkel ellentétben kis összenergia ráfordítással, térfogatukhoz képest nagy mennyiségű szerves anyagot képesek igen rövid idő alatt előállítani. Ennek köszönhetően tökéletesen alkalmasak a biológiailag hasznos, értékes anyagok nagy mennyiségben történő gyors előállítására.

Forrás: Spirulina
Összeállította: Fődi Attila, Dr. Babulka Péter, Dr. Szabó László Gy.

No comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..