A Ganoderma lucidum termesztése

Ganoderma lucidum

1. Hol találsz pecsétviaszgombát?

A Ganoderma lucidum (magyarul pecsétviaszgomba) életmódját tekintve fakultatív parazita. Tehát számára nem feltétlenül szükséges valamilyen gazdanövény, hanem szaprobiontaként korhadékon is megél. Mesterséges termesztésével az 1970-es években japán, kínai és malajziai kutatók jelentős sikereket értek el.

A kísérletek kezdetén azt tapasztalták, hogy tápközeg szempontjából különös igénye nincs, számára a legtöbb lombos fa fűrészpora megfelelő, akárcsak a shii-take esetében. A hővel kezelt és zsákokba töltött fűrészpor-tápközeget a beoltott micélium (inokulum) közel egy hónap alatt félig átszövi, ha a zsákok le vannak zárva.

Ha ebben a stádiumban a zsákokat kinyitották és biztosították a páradús (legalább 90%-os páratartalmú) levegővel való érintkezést, valamint a legalább 25–30°C-os hőmérsékletet, akkor kb. két hónap múlva a tenyészetek termőre fordultak, megjelentek a termőtest-kezdemények. 8–10 hétig növekedtek a gombák teljes, kalappal rendelkező termőtestet fejlesztve. Malajziában a tápközegbe a fűrészporon kívül kisebb (5–10%) arányban rizsdarát és aprított citromhéjat is kevertek.

Steril körülmények között, a gombával átszőtt, nedves, előzetesen főzött gabonaszemekkel (micéliummal átszőtt oltóanyag, csíra vagy inokulum) végezték a zsákokba helyezett és hőkezelt tápközeg beoltását. A hőkezelés során a táptalajt 5 órán át 95–100°C-on tartották. A beoltás után „becsírázott” tápközeg a zsákban 2–3 hét alatt átszövődött. A lezárt zsákok kinyitásával, magas páratartalmat biztosítva, 1 hónap múlva már leszedhető termőtestek fejlődtek. A termőre fordulás akár 3 hónapig is eltarthat.

2. Egy másik módszer a Ganoderma lucidum termesztésére

A Ganoderma lucidum farönkön extenzív módon is tenyészthető. Kínában korábban sterilizálás nélkül, rövidebb-hosszabb farönkökön szaporították. Több év múlva fordultak termőre. Ez az extenzív módszer felgyorsíthatóvá vált, ha a kb. egynegyed méteres farönköket fóliába helyezve sterilizálták és ezután oltották be micélium-darabkákkal. Az átszövődés után a farönköket függőlegesen a talajba ásták úgy, hogy a termőtest-kezdemények ne hatolhassanak a talajba.

A nedves talajból viszont hasznos tápanyagokat közvetített a korhadó farönk. Ezzel a „félig intenzív” módszerrel arányos, egészséges és szép termőtesteket nyertek. Ma már az előbb vázolt eredményekre alapozva alakultak ki a modern észak-amerikai (USA, Kanada), kínai vagy akár a DXN honlapján is olvasható malajziai intenzív technológiák. Ezek során a tápközeg (táptalaj) fő összetevője például a tölgyfa fűrészpora (80–90%), további összetevője durva gabona (pl. búza) korpa (10–20%).

A megfelelő kémhatás biztosítása céljából 1–2% kalcium-karbonáttal egészíthető ki a tápközeg, továbbá serkentheti az átszövődés intenzitását kb. 1% szacharóz hozzáadása. A közeg nedvességtartalmának el kell érnie a 70%-ot. Az így összeállított táptalajt hőálló polietilén zsákokba töltik, majd vattadugóval lezárják.

Ezt 15 percig 120°C-on történő hőkezelés követi. A beoltás általában főzött gabonaszem-csírával történik úgy, hogy rázatással a csírákat egyenletesen elkeverik a közeggel. Ezután az egyenletes és intenzív átszövődéshez legalább 30°C-os hőmérséklet szükséges. A folyamat nem fényigényes, akárcsak más, termeszthető gombáknál.

Viszont az átszövődést követően és a dugók eltávolítása után a termőtestek képződéséhez okvetlenül szükséges az oxigént biztosító, jó levegőellátás, a szén-dioxidot eltávolító, jó szellőzés, továbbá 90–95%-os páratartalom, 20–25°C-os hőmérséklet és 200–500 lux fény. A termőidőszak alatt az optimális fénymennyiség 500–1000 lux. Ennél magasabb hőmérsékleten a termőtest vékony, deformált, rossz minőségű.

A szellőztetés mértéke az intenzív termőtest-növekedés idején igen fontos, a szén-dioxid a levegőben nem lehet több 0,04–0,05%-nál. Ebben a szakaszban a légtér páratartalmát rendszeres
párásítással kell biztosítani.

3. A Ganoderma lucidum lehetséges formái

A termesztés idején az apró termőtest-kezdemények (primordiumok) ujjszerűek, fehéresek, egyre gyorsabban növekednek. A tönk az alapi részen színesedik, fényesedik, majd a tönk csúcsi része oldalról ízesülő kalappá szélesedik. A fiatal kalap széles, általában vese alakú. A szélén tovább gyarapodik, amit a fehér szín mutat. A tönk felé közeledően a felület egyre sötétebb lesz.

Eleinte sárgásbarna, majd vöröslő vagy vörösbarna. Éretten lakkszerűen fényes, tönkje sötétbarna. A kalap csöves termőrétege (bazidiospórákat képező himénium) halványabb, de az idősebb példányokon többé-kevésbé vastag és barnás színű. A kiszáradt, könnyű termőtest kemény, szívós állományú. Valóban olyan, mint a kihűlő és megszilárduló pecsétviasz, azonban nem törékeny. Teljesen kiszáradva is megőrzi alakját, színét és biológiai értékét! Szárazanyag-tartalma 80% körüli.

Termesztés során a tápközegben maradó tönkök jobban növekednek, mint az oxigénben gazdagabb és szén-dioxidban szegényebb légtérbe jutó példányoké. Ha nem megfelelő a páratartalom, nem képződnek vese alakú, „szabályos” kalapok, sőt el is maradhat kialakulásuk. Kedvező feltételek mellett a hosszirányú tönknövekedés helyett inkább agancsszerűen tagozódik a kalap, miközben egyre jobban terebélyesedik.

Magyarországon úttörő kísérleti eredmények születtek a Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékén és a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben, ahol több távol-keleti gomba domesztikálásának elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálják. A pecsétviaszgomba termeszthetőségének kutatásában jelentős eredményeket elérő MASZLAVÉR (2005) több éves munkával bizonyította, hogy a genotípusok eltérő módon értékesítik a különféle tápközegeket.

4. Magyarországon lehet pecsétviaszgombát termeszteni?

Számos törzs tiszta tenyésztésére különböző összetételű táptalajok voltak alkalmasak. A keverékekben más és más arányban vett részt csertölgy, bükkfa, fekete fenyő vagy nyárfa eredetű fűrészpor, továbbá búzakorpával vagy búzaszalmával dúsított adalék. Legtöbb esetben a bükkfa-fűrészporos táptalaj-keverék adta a legjobb termesztési eredményeket, a legnagyobb mennyiségű termőtest-tömeget.

Elvileg tehát nincs akadálya, hogy Magyarországon is termeszthessünk Ganoderma lucidum-ot. Ha kifejezetten a Ganoderma gomba hatásai érdekelnek, olvasd el a többi blogbejegyzésemet is a témában!

Felhasznált forrás:

A Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum). Összeáll. Dr. Szabó László Gy., Dr. Babulka Péter. Fődi Attila. Budapest: DXN Europe Kft., 2011. 30 p.

Dr. Lelley, Jan: A gombák gyógyító ereje: Mikoterápia az egészség szolgálatában. Ford. Dr. Lelley János. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 1999. (Die Heilkraft der Pilze). 155 p. ISBN 963 9121 746

Babulka Péter – Szabó László Gyula – Fődi Attila: Erény és Bizalom; Képes, Szelektív gyógynövény és – gomba ismertető. Budapest: DXN Europe Kft, 2012; ISBN 978-963-08-1641-0

4 hozzászólás

4 Comments

  1. […] “One World – One Market” és “One Mind” koncepciót. A cég a Ganoderma gomba termesztésétől, feldolgozásától, egészen a fogyasztók felé irányuló marketing tevékenységig a teljes […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..